Igen, kárpótlást kapunk az eltékozolt, nyomorúságos évekért.
Isten olyan bőségesen kiárasztja ránk kegyelmét, hogy hátralévő éveinkben még annyit dolgozhatunk érte, hogy az kárpótol bennünket a megtérésünk előtti évekért, amelyeket alázatos bűnbánattal elsiratunk.
A visszaesés, világiasság, langymelegség sáskáit most már rettenetes csapásnak tekintjük.
Bárcsak soha többé ne közelítenének hozzánk!
Minthogy az irgalmas Úr elvette rólunk őket, telve vagyunk buzgalonunal, hogy neki szolgáljunk.
Áldott legyen az Ő neve, aki olyan bőven adta kegyelmét szellemünkbe, hogy a korábbi "sáskaette" korszak nyomai is eltűntek.
Gazdag kegyelme által múltbeli keserves tapasztalatainkat most már arra használhatjuk fel, hogy másokat inteni és óvni tudjunk.
Egyre inkább gyökeret ver bennünk az alázat, a gyermeki bizalom és a bűnbánó szellem, mert él bennünk korábbi csődjeink emléke.
Ha így egyre buzgóbbak, éberebbek és szelídebbek leszünk, korábbi veszteségeink tulajdonképpen nyereségünkre szolgálnak.
Az eltékozolt éveket a szeretet csodája által pótolhatjuk.
Túlságosan szépnek látszik mindez? Higgyünk benne, éljünk érte, és akkor megtapasztaljuk.
Péter is sokkal buzgóbb és hasznosabb lett, miután felismert gyöngesége megtörte elbizakodottságát.
Urunk, erre segíts bennünket kegyelmeddel!
Urunk, erre segíts bennünket kegyelmeddel!
