Szomorú, hogy olyan kevesen éreznek tiszteletet Isten Igéje iránt.
Az emberek bölcsebbnek tartják magukat, mint Isten Igéje, és bírálgatják azt.
"Én azonban nem, mert félem az Urat!"
Az Isten Szelleme által ihletett könyvet életünk forrásának és mércéjének tekintjük, és iránta érzett tiszteletünket engedelmességünkkel bizonyítjuk.
Isten Igéje nem rémületet, hanem gyermeki alázatot ébreszt bennünk.
Nem a büntetéstõl tartunk, hanem félve tiszteljük a parancsolatokat.
A parancsolatok szent félelme az alázat nyugalmához vezet, amely sokkal többet ér számunkra, mint a vakmerõ büszkeség.
A parancsolatok szent félelme az alázat nyugalmához vezet, amely sokkal többet ér számunkra, mint a vakmerõ büszkeség.
Vezérli életutunkat, visszatart, amikor lejtõre kerülünk, ösztönöz, amikor fölfelé tart utunk.
A parancsolatok félõ tisztelete megõriz a gonosztól és igazságra vezérel minket, és nyugodt lelkiismeretet biztosít.
Szabaddá tesz a félelem nyomasztó érzésétõl, szinte életre kelt a halálból.
Bizalmat ébreszt bennünk Isten szeretete iránt, és ez olyan, mint a földi mennyország.
A hitetlenek kinevethetik az Ige iránti mélységes tiszteletünket, mit sem törõdünk vele.
Mennyei elhivatásunk olyan kincs számunkra, amely bõségesen kárpótol minket, engedelmességünk jutalma tudatában könnyen túltesszük magunkat a gúnyolódók csúfolódásán.
