IGAZI ORSZÁGUNK A MENNYBEN VAN❣️

"💞...mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van" (Zsid 10,34)

Földi vagyonunk veszendő, nem maradandó. Isten azonban maradandó kincset ígért nekünk dicsőséges országában, és mi ezt az ígéretet annyira megbízhatónak tarthatjuk, hogy máris az örökkévaló birtok tulajdonosának érezhetjük magunkat. Már most a miénk. 
Azt mondják: "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok", de nekünk megvan a verebünk, 
és a túzok is a miénk. Máris miénk a menny. 
Megvan rá a jogcímünk, zálogunk van rá, sőt már megízleltük első gyümölcsét is. 
Nemcsak "hallomásból" tudunk róla, hanem már meg is tapasztaltuk.

Mivel tudjuk, hogy odaát vár ránk ez az értékesebb (vagyon) "kincs", hogyne kárpótolna ez a jelen veszteségeiért. Elveszthetjük a pénzünket, de ez a kincsünk biztonságban van.
 Elveszthetjük az árnyékot, de a valóság a miénk, mert Megváltónk él, és a számunkra készített hely megmarad örökké.

 Jobb birtokunk, értékesebb vagyonunk, nagyobb ígéretünk van, s mindennek alapja a vele való örök szövetség. Örvendezzünk ezért, és mondjuk az Úrnak: "Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké" (Zsolt 145,2).

MEG NEM RENDÜLT BIZALOM❣️

"💞Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban" (Zsolt 112,7)

A bizonytalanság rettenetes dolog. Ha nem kapunk hírt hazulról, hajlamosak vagyunk az aggódásra, 
és nem fogadjuk el, hogy "ha nincs hír, az jó hír". Ennek a szomorú állapotnak a gyógyszere a hit. 
Az Úr Szelleme által lelkünkbe szent derűt ad, és eloszlatja a jelenre és a jövendőre vonatkozó minden félelmünket.

Arra az Úrban való bizakodásra kell (szorgalmasan) törekednünk, amiről a zsoltáros beszél. 
Az Úrnak nem egyik vagy másik ígéretében kell bíznunk csupán, hanem Isten rendíthetetlen hűségében olyan bizalommal, amely meg van róla győződve, hogy Isten nem tesz velünk semmi rosszat, 
sem azt nem engedi, hogy bárki más ártson nekünk. 

Ez a szüntelen bizalom legyőzi az életünk ismert és ismeretlen nehézségeit. 
Hozzon a holnap bármit, Isten az Ura a holnapi napnak is. 
Történjék velünk akármi, (amit még nem is sejtünk) a mi Urunk az ismert és ismeretlen dolgoknak egyaránt Istene. Elszántan bízunk az Úrban, jöjjön akármi. 
Még ha a legrosszabb dolog történne is, Istenünk akkor is a legnagyobb és a legjobb. 
Ezért nem félünk, még ha meg is ijedünk, mikor bekopog a postás, vagy ha éjszaka távirattal riasztanak fel álmunkból. 
Él az Úr, mitől féljenek (az Ő) gyermekei?

AZ IGAZSÁG MEGÁLL❣️

"💞Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az."-(Péld 12,19.)

Az igazság állandó. Kiállja a próbát. Az idő próbáját, de a szenvedések próbáját is. 
Ha tehát az igazmondás miatt szenvednem kell, késznek kell lennem arra, hogy türelmesen várakozzam. 
Ha hiszek Isten igazságában és ki is mondom azt, sok ellenállásba ütközhetem, de nem kell félnem, 
mert végül az igazság fog győzni.

Milyen szegényes a csalárdság ideig való győzelme! ”A hazug nyelv egy pillanatig sem állhatatos.” 
Rövid életű, mint a tiszavirág; minél nagyobbra nő, annál nyilvánvalóbb a pusztulása. 
De számunkra mi lehetne méltóbb, mint megvallani és megvédeni ezt az igazságot, amely sohasem változik, amely az örök evangélium, és amelynek alapja a változhatatlan Isten igazsága. 
Egy régi közmondás szerint ”aki igazságot beszél, megszégyeníti az ördögöt”. 
Aki az Isten igazságát hirdeti, megszégyeníti a pokol minden ördögét, és lehetetlenné teszi a hazugságot sziszegő kígyó minden magvát.

Én lelkem, vigyázz, hogy mindig az igazság oldalán állj kicsiny és nagy dolgokban egyaránt; 
kiváltképpen pedig annak az oldalán, akinek kegyelme és igazsága eljött az emberek közé!



KIVÁLASZTVA A SZOLGÁLATRA❣️

"💞Titeket pedig az Úr papjainak neveznek.."- (Ézs 61,6.)

Ez az ígéret így, szó szerint Izráelnek szólt, de szellemi értelemben minden hívőre vonatkozik. 
Ha kiváltságainkhoz méltóan élünk, akkor utunkat világosan és félreérthetetlenül Isten fénye ragyogja be, és az emberek meglátják rajtunk, hogy Isten kiválasztottai vagyunk a szent szolgálatra, és az Úr papjainak neveznek bennünket. 
Bár ugyanúgy végezzük hivatásunkat, mint mások, mégis egyedül és kizárólagosan az Úr szolgái vagyunk. 
Krisztus által az élő lstennek végezzük szüntelenül az imádság, a magasztalás, a bizonyságtétel és az önátadás szolgálatát.

Miután ez a legfőbb célunk, minden szórakozást átengedhetünk azoknak, akiknek nincs magasabb elhivatásuk. 

”Hadd temessék el a halottak halottaikat” (Lk 9,60). 
Meg van írva: ..Jelentkeznek majd az idegenek, hogy legeltessék nyájaitokat. és más népek fiai lesznek földműveseitek és szőlőmunkásaitok” (Ézs 61,5). 

Ők majd bajlódnak a pénzügyekkel, megvitatják a tudományos kérdéseket, eloszlatják a kritikusok vitáit, mi azonban teljesen annak a szolgálatnak akarjuk szentelni magunkat, amely azokhoz illő, akik, miként Jézus Krisztus, örökkévaló papságra rendeltettek.

Fogadjuk el ezt a megtisztelő ígéretet, amely egyben szent kötelesség teljesítésére szólít minket, öltözzük fel a szentség ruháját, és szolgáljuk így az Urat egész nap.


Úgy hallgassatok oda, hogy meghallgattassatok❣️

"💞Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek" -(Jn 15,7)

Jól jegyezzük meg, hogy hallgatnunk kell Jézus Krisztus szavára, ha azt akarjuk, hogy Ő is meghallgasson minket. Ha nincs fülünk Krisztus számára, neki sincs füle a számunkra. 
De amilyen mértékben odahallgatunk, olyan mértékben hallgat Ő is reánk.

Ezenkívül a hallottaknak belénk is kell hatolnia, bennünk kell élnie és maradnia, mint erőforrásnak és hatalomnak. Be kell fogadnunk az igazságot, amelyet Jézus Krisztus tanított, követnünk kell parancsolatait és Szent Szellemének indításait, különben nem állhatunk meg a kegyelem trónusa előtt.

Ha befogadjuk Urunk beszédét, és az bennünk is marad, a kiváltságok végtelen tere nyílik meg előttünk! Ha pedig alávetettük akaratunkat Isten uralmának, akkor imádságunknak ereje lesz, amiképpen Illésnek is hatalma volt bezárni az egeket, majd újra megnyitni, hogy elárasszák esővel a földet. Egy ilyen ember felér ezer átlagos keresztyénnel. 

Az a kérdés, vágyunk-e igazán alázatosan közbenjárni a Gyülekezetért és a világért, és akarjuk-e igazán az Úrtól elkérni azt, amit szeretnénk? 
Ha igen, akkor alázattal oda kell hajtanunk fülünket az Úr szavára, drága kincsként fel kell halmoznunk Igéit, és feltétlenül engedelmeskednünk kell neki. 
Aki hathatósan akar imádkozni, annak "kitartóan részt kell vennie a tanításban" (Csel 2,42) és "szelíden kell befogadnia a beléje oltott Igét" (Jak 1,21)

LÉNYEGES A TÖRETLEN KÖZÖSSÉG❣️

"💞Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek" (Jn 15,7)

Krisztusban kell lennünk, hogy Neki élhessünk, és Benne kell maradnunk, hogy e nagyszerű ígéret beteljesedésére számíthassunk. Krisztusban maradni annyit jelent, hogy soha senki más és semmi más kedvéért nem hagyjuk el Őt, hanem élő, szeretetteljes, tudatos és engedelmes kapcsolatban maradunk Vele.

A faág nemcsak közel van a törzshöz, hanem rajta is van, és folyamatosan abból nyeri az életet a gyümölcsterméshez. Minden igazi hívő Krisztusban marad bizonyos értelemben, de van ennek a kapcsolatnak egy magasabb formája is, amelyet meg kell ismernünk, mielőtt korlátlan erőt nyerhetünk az Ő trónjánál.

A "bármit akartok, kérjétek" ígéret olyan embereknek szól, akik Istennel járnak, akik, mint János, az Úr kebelén pihennek, azokhoz, akik szüntelen szoros közösségben élnek Krisztussal.

Szívem meg kell maradjon a szeretetben, szellemem meg kell gyökerezzék a hitben, reménységem szilárdan kell ragaszkodjék Isten Igéjéhez, és egész lényem mindenestől az Úré kell legyen, mert különben veszélyes dolog abban bíznom, hogy imádságomnak ereje lehet.

A "kitöltetlen csekk"-et csak azok vehetik igénybe, akik elmondhatják magukról: 
"Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem" (Gal 2,20).

Ó, ti, akik megszakítjátok az Úrral való élő közösségeteket, nem tudjátok, milyen nagy erőt vesztegettek el. Ha erővel akartok tudni könyörögni, akkor maga az Úr kell hogy lakozzék bennetek, és ti pedig Őbenne.


A MÚLTBAN TÖRTÉNT SZABADULÁS HITET TÁMASZT❣️

"💞Ezután azt mondta Dávid: az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is" (1Sám 17,37)

Ha pusztán a szavakat nézzük, ez nem ígéret, de értelmét tekintve mégis az, hiszen Dávid itt olyan kijelentést tett, amit az Úr szentesített, amikor valóra váltotta. 
Korábbi szabadulásai alapján Dávid számított arra, hogy az új veszedelemben is segítséget fog kapni az Úrtól. 

Jézus Krisztusban minden ígéret igaz és ámen lett Isten dicsőségére, ezért számíthatunk arra, hogy amit az Úr korábban megtett hívő népével, azt megismétli velünk is.

Emlékezz hát az Úr szeretetének korábbi bizonyítékaira. 
Nem remélhetted, hogy szabadulsz saját erődből, de az Úr megszabadított. 
Miért ne szabadítana meg újra? Bizonyos lehetsz benne, hogy megteszi. 
Ahogyan Dávid kiment az ellenség elé, úgy mehetünk mi is. 

Az Úr velünk volt, velünk van, és azt is mondta: 
"Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged" (Zsid 13,5). 

Miért remegünk hát? Ami a múltban történt, csak álom lett volna? 
Gondolj a megölt oroszlánra és medvére! Kicsoda a filiszteus? 
Az igaz, hogy nem teljesen azonos a múltbeli ellenségekkel, mert se nem medve, se nem oroszlán, 
de Isten viszont ugyanaz, és most éppúgy az Ő dicsőségéről van szó, mint a múltban. 
Nem azért mentett meg a vadállatok karmai közül, hogy engedje, hogy egy óriás megöljön minket. Ezért bátorodjék fel a szívünk!