VEZET AZ ÚTON❣️

"💞Elsővé tesz téged az Úr, nem utolsóvá" (5Móz 28,13)

Ha engedelmeskedünk az Úrnak, Ő még ellenségeinkkel is megláttatja, hogy áldás van rajtunk.
Noha ez egy ószövetségi ígéret, érvényes Isten népére az új szövetségben is, mivel Jézus Krisztus eltörölte az átkot, de az áldást megerősítette.
A hívők dolga, hogy szent életükkel mutassák az utat a többi embernek. Ne a menet végén haladjanak, az emberi befolyások hatására ide-oda tévelyegve.
Nem szabad meghódolnunk a korszellemnek, sőt, arra kell indítanunk korunkat, hogy az hódoljon Krisztusnak.
Ha az Úr velünk van, nem arra törekszünk, hogy az evangéliumot megtűrjék a világban, hanem arra igyekszünk, hogy az első helyre kerüljön a társadalomban.
Avagy nem pappá tette Isten az Ő népét?
Tehát a tanítás a hívők dolga, és nem a hitetlen filozófiákból való tanulás. 
Avagy nem lettünk Krisztusban királyokká?
Hogyan lehetünk akkor bűnös szokások rabjai és emberi vélekedések kiszolgáltottai?
Drága barátom, helyes az Isten ügyéhez való hozzáállásod? Túl sokan hallgatnak szégyenlősségből vagy éppen gyávaságból. Miért engedjük, hogy az Úr Jézus neve a háttérben maradjon? Jó az, ha hitvallásunk hátul vonszolja magát, mint valami farok?
Nem inkább az első helyre kellene kerülnie, bennünk és másokban is a meghatározó erővé válnia?


-

ISTENHEZ KÖZELEDNI❣️

"💞Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok" (Jak 4,8)

Minél jobban közeledünk Istenhez, Ő annál kegyelmesebben jelenti ki magát nekünk. 
Mikor a tékozló fiú hazafelé közeledik, apja elébe fut. 
Mikor a kibocsátott galamb visszatér a bárkához, Nóé kinyújtja a kezét, hogy beemelje.
Amikor a szerető hitves közeledik férjéhez, az a szeretet szárnyain repül hozzá. 
Jöjj, drága barátom, közeledjünk Istenhez, aki olyan kegyelmesen vár ránk, sőt elénkbe jön!

Feltűnt már neked az Ézsaiás 58. rész 9. verse? Itt az Úr szinte felkínálja magát népének, amikor ezt mondja: "Itt vagyok!", mintha azt kérdezné: "Mit akarsz mondani nekem? Mit tehetek érted? 
Alig várom, hogy megáldhassalak!" Miért habozunk hát? Miért nem közeledünk hozzá? 
Isten közel van, hogy megbocsásson, megáldjon megvigasztaljon, segítsen, megelevenítsen, megszabadítson.

Legyen életünk fő célja az Istenhez való közeledés! Aki ezt teszi, az mindent megtett!
Ha az embertársainkhoz közeledünk, ők hamarosan megunhatnak és elhagyhatnak minket, de ha az Urat keressük, megtapasztaljuk, hogy Ő nem változik, hanem egyre közelebb jön hozzánk, és egyre teljesebb és boldogabb közösségre léphetünk vele.

-

VISELJ GONDOT A SZEGÉNYEKRE❣️

2 Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.
3 Az Úr megőrzi, és életben tartja, boldog lesz a földön, nem engedi át ellenségei dühének.
4 Az Úr enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki, valahányszor betegen fekszik. (Zsolt 41,2-4).

Jól figyeljük meg (2. vers), hogy ez az ígéret azoknak szól, akik törõdnek a szegényekkel. 
Te is ilyen ember vagy? Ha igen, akkor neked is szól ez az Ige, de csak akkor!

Lásd: betegség idején hogy megáldja a szegények Istene az olyan embert, aki törõdik a szegényekkel! Örökkévaló karjával támogatja lelkét, enyhülést ad neki, betegágyát puhává, kényelmessé teszi. 
Milyen gyöngédnek és együttérzõnek ismerjük meg Istent ebben a képben; milyen közel hozza Istent betegségre hajlamos, erõtlen életünkhöz. Ki hallott valaha arról, hogy a pogány istenek bármelyike, Jupiter, vagy akár az indiai vagy kínai bálványistenek ilyet tettek volna. 
Így csak Izráel Istene beszél. Õ "betegápolóként" áll oda az övéi ágya mellé, és gondozza õket.

 "Õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít" (Jób 5,17).
 Még ájulásunk is áldott, ha az Úr keblén tudhatjuk magunkat (keblére hanyatlunk), és ott nyerhetünk új erõt. A kegyelem a legjobb gyógyszer; az isteni szeretet a legjobb serkentõ a betegeskedõ számára. 
Erõssé teszi a lelket, még ha a soványságtól a csontok át is látszanak a bõrén. 
Nincs különb orvos az Úrnál, nincs jobb gyógyszer, mint az Õ ígérete, nincs jobb bor, mint az Õ szeretete.

Kedves olvasóm, ha idáig elmulasztottad a szegények iránti kötelességedet, lásd meg, mit vesztesz el ezzel, légy ezután a szegények barátja és segítõje.

-

MEGERŐSÍT és MEGTART❣️

"💞De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól" (2Tesz 3,3)

Az emberekből gyakran hiányzik mind az értelem, mind a hit. 
Mindig vannak körülöttünk oktalan és gonosz emberek. 
Semmi értelme, hogy vitatkozzunk velük, vagy egyezkedjünk: csalárd a szívük és fondorlat a beszédük.
Mit tegyünk hát akkor? Állandóan gyötrődjünk miattuk? Nem! 
Forduljunk inkább erőért az Úrhoz, mert Ő hűséges. Igéjének egyetlen ígéretét sem szegi meg soha. Nem túlzottak a velünk szemben támasztott igényei, és nem zárkózik soha el, amikor kérdéseinkkel hozzá fordulunk. Hűséges Istenünk van! Örvendezzünk ezen!

Úgy megerősít bennünket, hogy a gonoszok nem okozhatják bukásunkat, és úgy megőriz, hogy mindaz a gonosz, amely most fenyeget minket, valójában nem árthat nekünk.
Micsoda áldás, hogy nem kell az emberekkel hadakoznunk (versengenünk), hanem az Úrhoz menekülhetünk, aki őszintén együtt érez velünk.

Van egy hűséges szív, van változhatatlan, örök szeretet; találjuk meg Benne nyugalmunkat. 
Az Úr valóra váltja, amit szolgáival eltervezett. 
Ne engedjük, hogy a félelemnek akár csak az árnyéka is elhomályosítsa szellemünket.
Sem az emberek, sem az ördögök nem tudnak semmi olyasmit tenni, ami megfoszthatna minket Isten gondoskodásától és védelmétől.
Kérjük ma az Urat, hogy erősítsen és tartson meg kegyelmében bennünket.

-

BIZTOS KÉZZEL VEZET❣️

,,💞Vezetem majd a vakot olyan úton, amelyet nem ismertek" (Ézs 42,16)

Gondoljuk csak el: Ő a végtelenül dicsőséges Úr - mint a vakok vezetője. 
Micsoda határtalan együttérzés van ebben!
A vak ember nem képes megtalálni az olyan utat, amelyet nem ismer. 
Még ha ismeri is az utat, akkor is nehezen tud menni rajta; de egy ismeretlen úton vezető nélkül nem tud járni. 
Természet szerint valamennyien vakok vagyunk, az üdvösség útját nem találjuk meg, csak ha az Úr rávezet bennünket. 
Ő vezérel mindaddig, amíg elérünk hozzá, hogy azután megnyissa szemünket. 
Mindnyájan vakok vagyunk a jövőnket illetően is: nem látjuk előre még azt sem, hogy egy óra múlva mi lesz velünk. 
Az Úr Jézus azonban vezet bennünket egészen utunk végéig. Áldott legyen az Ő neve!
Mi nem sejtjük, hogyan érkezhet szabadulás a számunkra.
Az Úr azonban tudja, és vezet bennünket, amíg meg nem menekültünk minden veszedelemtől. 
Boldogok azok, akik a jó Pásztor kezébe teszik a kezüket, és teljesen rábízzák útjukat és önmagukat is. 
Az Úr mindvégig vezeti őket, és amikor végül hazaérnek a dicsőség honába és végigtekintenek majd az úton, amelyen Isten vezette őket, szívből jövő, őszinte hálaének tör majd ki belőlük nagy jótevőjük dicséretére.
Uram, vezess ma engem is, szegény vak gyermekedet a te utadon, mert én nem ismerem a helyes utat.

-

Légy alázatos❣️

"💞... az alázatosoknak pedig kegyelmét adja" (Jak 4,6)

Az alázatos szív kegyelemre vágyik, és azt meg is kapja. 
Kiszolgáltatja magát a kegyelem szelíd uralmának, és ezért egyre nagyobb mértékben nyeri el azt.
Az alázatos szívűek a völgyekben lakoznak, ahol a kegyelem folyói kanyarognak, és bőven isznak azokból. Hálásak a kegyelemért, dicsőítik érte az Urat, aki - önmagához híven - meg is adja azt nekik.
Jöjj, kedves olvasóm, alázd meg magad!
Légy kicsiny önmagad előtt, hogy az Úr naggyá tehessen! 
Talán így sóhajtasz: nem vagyok eléggé alázatos, de lehet, hogy ez már az igazi alázat szava. 
Vannak, akik büszkék arra, hogy mennyire alázatosak: ez a büszkeség egyik legrosszabb fajtája. Tehetetlen, gyámoltalan, méltatlan, kárhozatra méltó teremtmények vagyunk, minden okunk megvan az alázatra, ne legyünk beképzeltek és büszkék! 
Alázzuk meg magunkat az alázatosság elleni vétkeink miatt, hogy képesek legyünk az Úr irgalmát elfogadni.
A kegyelem megtapasztalása tesz igazán alázatossá, és az alázatos ember aztán még több kegyelmet tud elfogadni. Hajoljunk meg Isten előtt, hogy felemelhessen! 
Érezzük magunkat szellemben szegényeknek, hogy Isten meggazdagíthasson! 
Legyünk alázatosak, hogy Istennek ne kelljen megaláznia, hanem kegyelméből felmagasztalhasson bennünket!


-

NEM CSÚSZOL EL❣️

,,💞Utadon biztonságban jársz, és lábadat nem ütöd meg" (Péld 3,23)

Ha mint Krisztus hűséges követői, a bölcsesség és a szentség útját járjuk, Isten megőriz minket ezen az úton.
Aki világosságban közlekedik az úton, az védelem alatt van. Minden embernek megvan a maga útja,
azaz élethivatása.
Ha istenfélelemmel és buzgón járja ezt az utat, Isten megőrzi a gonosztól. 
Esetleg egyszerűen járjuk ezt az utat, de biztonságban. Talán nem tudunk úgy sietni, mint a fiatalok, 
de tudunk úgy járni, mint istenfélő emberek.
A legnagyobb veszélyt a lábunk jelenti: hamar beleütjük valamibe és megbotlunk. 
Kérjünk ezért Istentől egyre több szellemi látást, hogy botlásra való hajlandóságunkat legyőzhessük. Sokszor azért ütjük meg magunkat, mert nem látjuk meg az utunkban lévő követ: a bűnt.
Csak Isten kegyelme tehet képessé arra, hogy a bűnt meglássuk és elkerüljük. 
Bízzunk ebben az ígéretben és abban, aki megtartja választottait.
De mert sajnos a tulajdon gondatlanságunk a legnagyobb veszély számunkra, gondoljunk mindig az Úr Jézus figyelmeztetésére: "Vigyázzatok és imádkozzatok!"
Bárcsak Isten kegyelméből ez a nap botlás nélkül telne el! 
Nem elég, hogy nem esünk el, kérjük és akarjuk azt is, hogy a legkisebb botlás se legyen életünkben,
hogy majd Őt imádhassuk hálával, hogy
"biztonságban jártunk és lábunkat sem ütöttük meg."

-
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)