A SZÍV IGAZI ODASZÁMÁSA❣️

"💞Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt" (1Tim 4,15)

Ez az ígéret gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Ige feletti szorgalmas elmélkedés és az Úrért teljes odaadással végzett munka révén fejlődni fogunk, és fejlődésünk mindenki számára látható lesz. 
Nem a Biblia sietős olvasása, hanem az olvasottakban való elmélyülés jár igazán szellemi haszonnal. 
Nem a felületesen végzett munka, hanem a munkának való igazi odaadás a gyümölcsöző.
"Minden munkádban gyümölcsöző leszel", de nem a sietős kapkodás útján, hanem a szívünk igazi odaszánása által.

Ha megosztjuk magunkat Isten és a Mammon között, Krisztus és önmagunk között, nem fejlődünk semmit.
Mindenestől oda kell szánnunk magunkat a szent feladatok végzésére, különben siralmas ügynökei leszünk a mennyei dolgoknak, és a hitben sem fogunk növekedni.

Igehirdető vagy? Légy egészen az, és ne fecséreld energiádat másodrangú dolgokra. 
Mi közöd akkor a világ dolgaihoz vagy a tartalmatlan szórakozásokhoz? Keresztyén vagy?
Tedd Jézus Krisztus szolgálatát életed legfőbb feladatává, egyetlen céloddá! 
Először légy te magad mindenestől Krisztusban, csak azután cselekedj mindent Krisztusért, különben nem fogsz fejlődni, és fáradozásod hiábavaló lesz, mert sem a gyülekezet, sem a világ nem fogja tapasztalni rajtad keresztül azt az erőt, amellyel Krisztusról kellene bizonyságot tenned.

HARAGJÁNAK VÉGE LESZ!

,,Mert nem örökké perlek, és nem vég nélkül haragszom, hiszen elalélna előttem a szellem és a lélek - az emberek -, akiket én alkottam" (Ézs 57,16)

Mennyei Atyánk tanítani akar minket, nem elveszíteni. Velünk való perlekedése mögött szerető szándéka rejlik. 
Nem akar mindvégig haragos lenni irántunk.
Mi csak azért gondoljuk, hogy hosszasan fenyít minket, mert rövid a türelmünk. 
Atyánk irgalma örökké tart, de perlekedése nem. Olykor igen hosszúnak és kimerítőnek tűnik az éjszaka, de végül felvirrad a hajnal. Mivel Atyánk perlekedése csak egy bizonyos ideig tart, haragja is, amely a perlekedésre indította, csak rövid ideig marad meg.
Az Úr túlságosan szereti választottait ahhoz, hogy vég nélkül tudna haragudni rájuk.

Ha Urunk mindig olyan keményen bánna velünk, ahogyan azt olykor teszi, reményt vesztetten, kábultan és nyomorultul elpusztulnánk. Ne veszítsd hát el reménységedet, én lelkem! 
Az Úr hamarosan véget vet a fenyítésnek.
Tarts ki benne, hiszen az Úr tart téged és átsegít rajta. Atyád, aki ilyennek teremtett, tisztában van azzal, hogy milyen gyenge vagy és milyen keveset tudsz elviselni.
Hogyne bánna gyengéden azokkal, akiket olyan törékenynek teremtett. 
Ezért ne rémítsen meg a keserves jelen, mert boldog jövő virrad még rá.
Az gyógyít meg, aki megfenyített és jelenlegi haragját, meglátod, az irgalom bősége követi majd.


A KÖNYÖRÜLŐ ISTEN!

,,Ujjongjatok egek, vigadozz Föld, törjetek ki ujjongásba hegyek! 
Mert megszánta népét az Úr, és könyörül a nyomorultakon" (Ézs 49,13)


Olyan csodálatosan meg tudja vigasztalni népét az Úr, hogy nemcsak a szentekből tör elő a hálaének, hanem még a menny és Föld is be kell kapcsolódjék ebbe az éneklésbe. 
Nem egyszerű dolog egy hegyet dalra fakasztani, a próféta mégis dalra szólítja fel Libanont, Básán és Moáb dombjait, hogy énekeljenek az Úr Sion iránti kegyelméről.

Miért ne lehetnének a nehézségek, a fáradság, a próbatételek és a sok tennivaló hegyei jó alkalmak számunkra, hogy Isten dicséretét énekeljük?
"Ujjongásba törjetek ki, hegyek!" (Ézs 44,23).
Az ígéretet, hogy az Úr "megszánta népét és könyörül a nyomorultakon", a csengők egész sora vezeti be.
Halljátok csak: "Ujjongjatok!", "Vigadozz!", "Törjetek ki ujjongásba!".

Az Úr azt akarja, hogy népe örvendezzen örökké tartó szeretetének. 
Nem akar minket szomorúnak és kétségbeesettnek látni; azt szeretné, ha hívő szívvel imádnánk és dicsőítenénk Őt.
Ő biztosan nem hagy el bennünket; miért sóhajtozunk és jajgatunk hát, mintha ez nem lenne igaz?
Elő a jóhangú hárfát! Zengjen a dalunk, mint a kéruboké az Isten trónusa előtt!

ISTEN TÁRHÁZA❣️

,,💞Bővölködővé tesz téged az Úr méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáidnak, hogy neked adja.
Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát, az eget, és idejében ad esőt földedre, 
és megáldja kezed minden munkáját.,, (5 Móz 28:11-12)

Ez az ígéret az esőre vonatkozott, amelyet megad az Úr a maga idejében.
De az eső csak jelképezi mindazt a mennyei felüdülést, amelyet az Úr készségesen megad népének. 
Milyen drága az az eső, amely az Úr népét üdíti fel!

Mi úgy gondoljuk, hogy Isten kincsesházát csak nagy próféták tudják felnyitni, mint Illés, 
pedig nem így van. Ez az ígéret mindazoknak szólt, akik hűségesek voltak Izráelben, 
és neked is, hívő testvérem. "Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát".
Te is megláthatod a megnyílt eget, kinyújthatod kezed és elveheted a magad részét, sőt mindazt, 
amivel a körülötted élőknek szolgálhatsz.
Kérj, amit csak akarsz, Isten nem tagad meg tőled semmit, ha Krisztusban maradsz, 
és az Ő beszédei benned maradnak.

Még nem ismerjük az Úr valamennyi kincsét, de Ő kitárja kincsesházát előttünk, és mindjobban megérteti velünk, milyen nagy gazdagságot jelent szövetsége és szeretete: egyáltalában az, hogy kijelenti magát bennünk. Ezt csakis az Úr tudja megtenni velünk, és itt most ígéri is, hogy megteszi.
Ha szorgalmasan figyelsz szavára és engedelmeskedsz akaratának, tiéd lesz minden gazdagsága.


AKI ÖRÖKÖS, NEM SIRÁNKOZIK❣️

,,💞A feddhetetlenekre szép örökség vár" (Péld 28,10)

A Példabeszédek könyve ígéretek könyve is.
Az ígéreteknek közmondásokká kellene válniuk Isten népe között. 
Itt egy igen kegyelemteljes ígérettel van dolgunk. 
Megszoktuk, hogy úgy gondolunk a jó dolgokra, mint amiknek csupán várományosai vagyunk. 
Ezen Ige alapján már most birtokosai lehetünk az örökségnek.
Ellenségeink minden csalárdsága sem lehet romlásunkra: ők maguk esnek majd a nekünk ásott verembe. 

Örökségünk annyira biztos, hogy nem veszíthetjük el, sem el nem téveszthetjük a feléje vezető utat.
Mi a miénk már most? 
A nyugodt lelkiismeret a Krisztus drága vére által, Isten irántunk való szeretete, amely változhatatlan. 
Az imádság lehetősége, amely által minden szükségünkben erőt nyerünk Istentől. 
Miénk Isten gondviselése, minket szolgálnak Isten angyalai és mindenek felett pedig Isten Szelleme lakozik bennünk. Mindez valóban a mienk. 
"Akár a jelenvalók, akár az eljövendők: minden a tietek" (1Kor 3,22). 
Miénk az Úr Jézus. Miénk az isteni háromság a maga egységében. Halleluja! 

Ne siránkozzunk, ne fukarkodjunk, ne sajnáltassuk magunkat, ne jajgassunk, ne panaszkodjunk, 
hiszen ilyen drága kincseink vannak! Éljünk Istennek, és örvendezzünk benne egész napon át. 
Ehhez fogadjuk el a Szent Szellem segítségét!


,,Az Úr az én Pásztorom,, 6. rész

„Bizony jóságod és szereteted kísér életem minden
napján, és az Úr házában lakom egész életemben”

Olyan tény ez, amit sokan vitatnak, de bátorító! Ezért egyes fordításokban ezt olvassuk: „bizony”, és ez a szó az isteni megerősítés pecsétjét jelenti. Ezt a mondatot így isolvashatjuk: „Csak jóságod és szereteted”, hiszen életünkben minden kegyelemből van. Ez a két „őrzőangyal” mindig velünk lesz. 

Ha fejedelmek útra kelnek, erős védelem veszi őket körül. Ugyanígy a hívőket is. Őket a jóság és kegyelem

követi mindenfelé. „Életük minden napján!”
A jó napokban éppúgy, mint a rossz napokban, a böjtös napokban éppúgy, mint az örömünnepeken, a komor téli napokon éppúgy,
mint a fényes nyári napokon. A jóság megelégíti szükségeinket,
a kegyelem pedig eltörli bűneinket.
„Az Úr házában lakom egész életemben.” „A szolga pedig
nem marad a házban örökké, a fiú marad ott örökre”
(Jn 8,35). Míg itt a földön élek, Isten házában lakozom,
mint az Ő gyermeke. Az egész föld Isten háza számomra.
Mikor pedig bemegyek a mennyei otthonba, akkor az én Istenem
házának felső emeletén lakozom majd mindörökre.
Adná Isten a kegyelmét mindnyájunk számára, hogy ennek
a csodálatos zsoltárnak légkörében élhetnénk mindvégig!

,,Az Úr az én Pásztorom,, 5.rész

„Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejem olajjal, csordultig van poharam”


Az embernek ellenségei is vannak. Nem lenne hasonló
Urához, ha nem volnának. Ha nem volnának ellenségeink,
attól kellene tartanunk, hogy nem vagyunk Isten barátai.
Mert e világ barátsága ellenségeskedés Istennel. Nézd
csak, milyen nyugodt Isten embere, amikor ellenségeire
gondol. Milyen bátorító ez az ő bátorsága! „Asztalt terítesz
nekem...” Ha a harcos egyáltalán eszik valamit a csata
közben, akkor gyorsan legyűr néhány falatot, és azután
tovább harcol. De itt másként van: „Asztalt terítesz nekem”,
mint amikor békeidőben damasztabrosszal megterítenek,
és felteszik az evőeszközt az ünnepi lakomára.

Semmi sietség, semmi zűrzavar! Az ellenség az ajtó előtt
áll, és Isten mégis asztalt terít számomra. A hívő ember
pedig nekilát az étkezésnek, mintha minden a legnagyobb
rendben lenne. Az Úr nagy békességet ad népének még a
legnagyobb szorongattatás közepette is. Legyen bár a föld
fegyverek zajától hangos, ők teljes békességben lakoznak.

„Megkened fejemet olajjal.” Bárcsak naponta elnyernénk
ezt a kenetet kötelességeink végzéshez. Minden hívő
ember pap, de papi szolgálatát kenet nélkül nem tudja
végezni. Ezért kell mindennap Istenhez fordulnunk, hogy a
Szent Szellem „fejünket megkenje olajjal”. A pap, ha nincs
kenete, akkor hiányzik szolgálatának legfőbb kelléke, és a
hívő ember hasznavehetetlenné válik a szolgálatra, ha nem
kap mindennap újra meg újra kegyelmet felülről.

„Csordultig van poharam.” Nemcsak hogy megkapja
mindazt, amire szüksége van, a teli kelyhet, hanem még
annál többet is: „Túlcsordul a pohara”. Ezt elmondhatják a
szegény emberek éppúgy, mint a gazdagok. „Hogyan,
mindez az enyém, és még Jézus Krisztus is?” ─ kérdezte egy
szegény asszony, amikor letört egy darab kenyeret, és
megtöltött egy poharat hideg vízzel. Viszont legyen bármily
gazdag valaki, ha elégedetlen, akkor nincs csordultig tele a
pohara, és ami benne van, az is híg és zavaros. A megelégedettség
a „bölcsek köve”, amely mindent arannyá változtat,
amit csak megérint. Boldog az, aki megtalálta! Az
elégedettség többet ér egy egész birodalomnál. Tulajdonképpen
ugyanaz, mint a boldogság, csak más szóval kifejezve.