A FÉLELEM NÉLKÜL VALÓ EMBER❣️

"💞Isten azt mondta: Bizony, én veled leszek" (2Móz 3,12)

Természetes, hogy amikor Isten küldetéssel bízta meg Mózest, nem engedte egyedül útjára.
Felvenni a harcot a világ leghatalmasabb uralkodójával - ez rettenetes veszélyekkel járó és óriási erőt megkövetelő feladat volt. Nevetséges lett volna, ha ezzel a feladattal egy szegény és magányos pásztorembert bíz meg Isten, és aztán magára hagyja. Elképzelhetetlen, hogy a bölcs Isten szembeállítsa Mózest egymagát a fáraóval és Egyiptom egész haderejével.
Ezért ígérte Isten Mózesnek:
"Én veled leszek" - és ezzel kizárta számára az egyedüllétnek még a gondolatát is.
Az én esetemben ugyanez a helyzet. Ha az Úr küldetésében úgy indulok, hogy az Ő erejében bízom és az Ő dicsőségére tekintek, akkor biztosan velem lesz.
Azzal, hogy Isten küldetést ad, kötelezi is magát, hogy támogatni fog engem. Nem elég ez?
Mi többet kívánhatok még? Ha az összes angyal és arkangyal állna is mellettem, csődöt mondhatnék; de ha Ő velem van, biztos a győzelem.
Csak arra kell ügyelnem, hogy ígéretéhez méltóan viselkedjem.
Ne legyek félénk, elcsüggedt, gondatlan vagy elbizakodott. 
Micsoda személyiséggé kellene válnia annak, akit Isten maga kísér! Ilyen támogatás tudatában legyek ember a talpamon, és menjek bátran oda, ahova az Úr küld.



-

MÉG A LEGHALKABB HÍVÁST IS❣️

"💞De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét" (Jóel 3,5)

Miért nem hívom segítségül az Úr nevét? 
Miért futok egyik vagy másik szomszédomhoz, amikor Isten olyan közel van, és leghalkabb hívásomat is meghallja? 
Miért ülök le, töprengek megoldásokon és szövök terveket? 
Miért nem teszem magamat és terheimet közvetlenül az Úr kezébe? 
A legrövidebb út az egyenes út, miért nem futok egyenesen az élő Istenhez? 

Hiába keresgélek szabadulást mindenfelé, azt csak Istennél találhatom meg. 
Hatalmas ígérete bizonyossá kell tegyen efelől.
Fölösleges kérdeznem, hogy segítségül hívhatom-e Őt vagy sem, hiszen a "mindenki" szó tág kaput nyit. 

A "mindenki" engem is jelent, mert mindenkit jelent, aki csak segítségül hívja az Úr nevét. 
Ezért követni akarom az Úr vezetését, és segítségül hívom Őt most mindjárt, Őt, aki ezt a hatalmas ígéretet tette.

Nagy szükségben vagyok, és nem látom a kiutat, de éppen ezért megyek Hozzá. 
Aki az ígéretet tette, megtalálja majd a módját, hogyan teljesítse azt. 
Az én dolgom az, hogy engedelmeskedjem parancsainak, nem pedig hogy tanácsokat adjak neki. 
Szolgája vagyok, nem ügyvédje. Hozzá kiáltok, és Ő meghallgat engem.


-

HIT ÁLTAL MEGIGAZODVA❣️

"💞Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg a nyomorultak reménye."
(Zsolt 9,19.

A szegénység súlyos örökség, de akik bíznak az Úrban, hit által megigazodnak, mert tudják, 
hogy Isten nem feledkezett meg róluk. Noha úgy látszik, mintha Isten a földi javak elosztásánál nem vette volna figyelembe őket, mégis várják azt az időt, amikor mindezért kárpótlást nyernek. 
Lázár nem fekszik mindörökké a gazdag kapujában, a kutyák között, hanem megkapja majd jutalmát a mennyben.

De már most is megemlékezik az Úr a szegény, de Neki drága gyermekeiről: 
”Én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr” (Zsolt 40,18) - hangzik a régi Ige. 
Ez ma is így van. 
Az istenfélő szegényeknek nagy reménységük van. 
Számíthatnak arra, hogy az Úr mindennel ellátja őket, amire istenfélő életükhöz ezen a földön szükségük van.
Számíthatnak arra, hogy minden a javukat szolgálja; hogy szorosabb közösségbe kerülnek azzal az Úrral, akinek nem volt hová lehajtania a fejét. 
Számítanak az Úr második eljövetelére, és arra, hogy akkor majd osztoznak az Ő dicsőségében. 
Ez a várakozásuk nem hiábavaló, mert Krisztusra épül, aki mindörökké él. 
Mivel pedig Ő él, mindez be is teljesedik. 
A szegény hívőnek sok olyan éneke van, amelyet nem érthet meg a bűnös gazdag. 
Ezért ha e földön szűkölködnünk is kell a javakban, gondoljunk a királyi menyegzőre, amely odafönt vár ránk.



-

A NYUGALOM AJÁNDÉK❣️

"💞Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok néktek."- (Mt 11,28.)

A megváltottak nyugalmat találnak Krisztusban. Akik még nem fogadták el Krisztust Megváltójuknak, nyugalmat találnak, amint Hozzá mennek, mert Ő ígéri, hogy ”megnyugvást ad”. 
Ajándéka teljesen ingyenes, fogadjuk el örömmel, amit Ő örömmel ad. 
Nem kell megvásárolnunk, sem kölcsönbe vennünk: ajándék, fogadjuk el! 
Agyonfáraszt bennünket a becsvágy, kapzsiság, gyönyörhajhászás vagy a sok gond? 
Ő mindezek bilincseitől meg akar szabadítani, és nyugalmat kínál nekünk. 
”Meg vagyunk terhelve”, méghozzá súlyosan a bűnnel, félelemmel, gondokkal, lelkiismeret-furdalással, halálfélelemmel? Ha Hozzá megyünk, 
Ő mindezt leveszi rólunk. Azért hordozta el bűneink nyomasztó terhét, hogy nekünk ne kelljen többé hordozni azt. Ő saját maga lett a nagy teherhordozó, hogy mindazoknak, akik súlyos terheket hordoznak, ne kelljen tovább görnyedni a hatalmas súly alatt.

Jézus Krisztus nyugalmat ad. Ez valóság! Hiszed ezt? Kipróbálod? Most azonnal? 
Jöjj az Úr Jézushoz úgy, hogy adj fel minden más reménységet, csak rá gondolj, higgyél annak, amit Isten róla mond, és bízd rá magad mindenben. 
Ha így jössz Hozzá, mélységes lesz az a nyugalom, amit Tőle kapsz, biztos, szent és örökké tartó. 
Olyan nyugalom, amely elér a mennyekig, és ezt Ő már ma megadja mindazoknak, akik Hozzá jönne.



-

SEMMIKÉPPEN KI NEM VET❣️

https://www.tiktok.com/@ujevujeletem/video/7594864299277913366
"💞Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el magamtól."-(Jn 6,37.)

Van-e példa arra, hogy Urunk valakit, aki hozzá ment, elutasított volna? Nem volt ilyen eset, és nem is lesz soha. 
A pokolban az elkárhozott lelkek között egy sincs, aki ezt mondhatná: ”Krisztushoz mentem, de Ő elutasított”. 
Lehetetlenség, hogy te vagy én lennénk éppen azok, akikkel szemben Krisztus Jézus megszegné ígéretét. Ne adjunk helyet magunkban ilyen sötét gyanúnak!

Ha a bennünket éppen most terhelő vétkeinkkel az Úr Jézushoz megyünk, biztosak lehetünk benne, hogy meghallgat és nem utasít el. Gyertek, menjünk hozzá együtt, azok is, akik még soha nem voltak nála, de azok is, akik már gyakran voltunk. 
Meg fogjuk látni, hogy egyikünk előtt sem zárja be a kegyelem ajtaját.

”Ez az ember bűnösöket fogad magához” - vádolták, de Ő mégsem utasított el senkit. 
Mi gyöngén és bűnösen megyünk hozzá, remegő hittel és kevés ismerettel és szegényes reménnyel, de Ő nem vet el bennünket. 

Megyünk hozzá imádkozva, bár imádságunk erőtlen és dadogó; hitvallással, bár az hiányos; dicséretekkel, bár azokban felét sem mondjuk el érdemeinek, de Ő mégis elfogad minket. 
Megyünk hozzá betegen, szennyesen, elcsigázva és méltatlanul, de Ő semmiképpen ki nem vet minket. 
Menjünk ma is újra hozzá, mert Ő valóban soha nem fog elküldeni magától.


-

MINDVÉGIG SZERET❣️

"💞Mert nem vet el örökre az Úr."  (JSir 3,31.)

Elvethet egy időre, de nem örökre. 
Az asszony levetheti ékszereit néhány napra, de nem feledkezik meg róluk, nem dobja ki azokat a szemétbe.
Ugyanígy az Úr sem veti el azokat, akiket szeret; mert ”szerette övéit e világban, szerette őketmindvégig” (Jn 13,1).
Egyesek úgy beszélnek a kegyelemben létről és az abból való kiesésről, mintha mezei nyulak lennénk, akik üregeikből ki- és be futkosnak; pedig nem így van ez.
Az Úr szeretete ennél sokkal maradandóbb és mélyebb szeretet.

Ő öröktől fogva kiválasztott minket és mindörökké szeretni fog bennünket.
Úgy szeretett, hogy meghalt értünk, és mi bizonyosak lehetünk afelől, hogy szeretete soha el nem fogy. Dicsősége úgy összefonódik a hívők megmentésével, hogy soha többé nem vetheti el őket, ahogyan, mint a dicsőség királya, nem vetheti el tulajdon királyi palástját sem.
Nem! Az Úr Jézus, mint a mi főnk, soha el nem veti tagjait, mint Vőlegény, soha el nem taszítja menyasszonyát.

Azt hitted, téged elvetett? Miért gondoltál ilyen gonoszat az Úrról, aki eljegyzett magának téged? 
Vesd el az efféle gondolatokat, és soha ne engedd, hogy befészkeljék magukat a szívedbe!
”Az Isten nem vetette el az ő népét, amelyet előbb kiválasztott” (Róm 11,2).

”Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől” (Mal 2,16)
 
-

A HIT LÁTJA A SZIVÁRVÁNYT❣️

"💞Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az ív a felhőn..."  (1Móz 9,14)

Felhő most is van bőven, de nem félünk attól, hogy a világot özönvíz pusztítja el. 
Elég gyakran látjuk a szivárványt ahhoz, hogy ne legyenek ilyen aggályaink. 
A szövetség, amelyet az Úr Nóéval kötött, szilárdan áll, és mi nem kételkedünk benne. 
Akkor hát miért gondoljuk, hogy a bajok felhői, amelyek most elhomályosítják életünk egét, végül is romlásunkat tudnák okozni? 
Hagyjunk fel az ilyen alaptalan és méltatlan gondolatokkal!

Ahol földi érzékeink csak a nyomorúság felhőit látják, ott a hit mindig látja a szövetség ígéretének szivárványát. Istennek van olyan íja, amelyből a pusztulás nyilait lőhetné ki; de íme, az íj most fölfelé van irányítva. Nincs húrja és nincsenek nyílvesszői; olyan íj, amelyet csak nézni kell, nem hadakozásra való. Sok színből áll, örömet és gyönyörűséget fejez ki, nem vérvörös a mészárlástól, nem fekete a haragtól. Ezért bátorodjunk fel! Isten soha nem sötétíti el felettünk úgy az eget, hogy ne adná szövetségének tanújelét, de még ha meg is tenné, akkor is bízzunk benne, mert Ő nem változik, nem hazudik és semmi meg nem akadályozhatja abban, hogy békessége szövetségét megtartsa.

-
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)