SZÜNTELEN VEZET❣️

"💞Az Úr vezet majd szüntelen" (Ézs 58,11)

Mi bánt? Utat tévesztettél? Sötét erdőbe kerültél és nem látod az ösvényt? 
Állj meg csöndben, és várd Isten szabadítását. Ő tudja az utat és vezet téged, ha Hozzá kiáltasz.

Minden napnak megvan a maga baja, de milyen jó közben érezni az Úr szüntelen vezetését! 
Ha a magunk útját választjuk, vagy testtel és vérrel tanácskozunk, akkor elvetjük az Úr vezetését. 
Ha viszont feladjuk a magunk akaratát, Isten lépésről lépésre vezet az úton, a nap minden órájában, 
az év minden napján és életünk minden esztendejében. 
Ha csak az a vágyunk, hogy vezessen, akkor vezetni fog. 
Ha utunk az Úrra bízzuk, akkor irányítani fog, és nem veszünk el.

De figyeljük csak meg, kinek szól ez az ígéret.
Olvassuk el az előző verset: "Ha kenyeret adsz az éhezőnek." 
Együtt kell éreznünk másokkal, és nem csak morzsákat adni nekik, hanem (mind)azt, amit magunknak is kívánunk. Ha gyengéd szeretettel gondunk van felebarátainkra a szükség idején, akkor az Úr is gondot visel a mi szükségleteinkről, és szüntelenül vezérel bennünket.
Jézus Krisztus nem az önzőket vezeti, sem azokat, akik elnyomják a szegényt, hanem csak másokhoz gyengéd és jóságos gyermekeit.
Az ilyenek soha nem fogják elveszteni az utat zarándoklásuk során.



EZUTÁN JOBB LESZ❣️

"💞Megaláztalak ugyan, de többé nem alázlak meg.."- (Náh 1,12.)

A szenvedésnek van hatása! Isten küldi és Ő vet neki véget
Talán sóhajtva mondod: ”Mikor lesz már vége?” 
De ne feledd, hogy minden bajunk teljesen megszűnik, ha egyszer véget ér a gyötrelmes földi élet. Ezért várj csendben, viseld türelmesen az Úr akaratát, amíg újra eljön.

Amíg így vársz, meglátod, mennyei Atyánk ”összetöri a ránk nehezedő igát” (1,13), ha az már betöltötte rendeltetését. Ha kiverte belőlönk ostobaságainkat, nem ostoroz tovább. 

Ha pedig próbatétel végett küldte a szenvedést, hogy azáltal is Őt dicsőítsük, befejeződik a próba, amint az Úr dicsőségéről szóló bizonyságtételre fakaszt bennünket. 
Ezért ne is akarjuk, hogy vége legyen a szenvedésnek addig, amíg meg nem adtuk Istennek azt a dicsőséget, amely Őt illeti.
Talán már ma ”nagy csendesség” lesz a részünk. 
Ki tudja, milyen hamar elcsitul a dühöngő vihar, és a sima tenger szelíd hullámain játszadoznak a tengeri madarak?
A hosszas megpróbáltatás után a cséphadarót a szögre akasztják, a gabona pihen a csűrben.
Lehet, hogy nemsokára éppen olyan boldogok leszünk, amilyen szomorúak most vagyunk.
Az Úr könnyen nappalra válthatja az éjszakát.

Aki a felhőket küldi, el is tudja oszlatni azokat.
Ezért legyünk jó reménységgel: jobb idők következnek. Énekeljünk hát már előre egy boldog halleluját!



ISTEN VÁLASZOL❣️

"💞Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat és megsegíti őket."
(Zsolt 145,19.)

Isten Szelleme oltotta belénk a kívánságot, ezért teljesíti is azt. 
Bennünk lévő élete indít a kiáltásra, ezért meghallgatja azt. 
Az Őt félők a legszentebb befolyás alatt vannak, ezért legfőbb kívánságuk, hogy Istent dicsőítsék és Benne mindörökké örvendezzenek. 

Miként a Biblia nagy hívő alakjai, ők is telve vannak kívánsággal, és az Úr valóra váltja vágyaikat.
A szent kívánságok olyanok, mint a zsenge vetés, amelyet a mennyei gazda gondoz, míg gabonát nem terem a kalász. Az istenfélő emberek vágynak arra, hogy szentek, hasznosak legyenek, áldás felebarátaik számára, és így szolgálhassák Uruk dicsőségét. 

Vágynak megélhetésükhöz a legszükségesebbre, szükségükben segítségre, a terhek alatt erőre, a nehéz helyzetekben vezetésre, a bajban szabadulásra. 
Olykor ezen kívánságuk annyira erős, és ügyük oly sürgető, hogy felkiáltanak gyötrelmükben, 
mint a kisgyermekek fájdalmukban, és akkor az Úr megértően lehajol hozzájuk, 
és ígérete szerint megadja azt, amire szükségük van - ”megsegíti őket”.
Igen, ha féljük Istent, semmi mástól nem kell tartanunk. Ha az Úrhoz kiáltunk, szabadulásunkra biztosan számíthatunk.

Kedves olvasó, helyezd ezt az igeverset a nyelvedre, és tartsd egész nap a szádban, olyan édes lesz számodra, mint a manna.

ISTEN ERŐSSÉ TUD TENNI TÉGED❣️

"💞Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma!"
 (2Krón 15,7).

Isten nagy dolgokat tett népéért, Júdáért, de mégis erőtlen emberek maradtak: ingadozva járták az Úr útját, szívükben haboztak. Szükségük volt az intésre, hogy az Úr velük lesz, amíg ők az Úrral lesznek, de ha elhagyják Őt, Ő is elhagyja őket. 
Emlékeztetni kellett őket a testvér-nép, Izráel sorsára is, mire vezetett Isten elleni lázadásuk, 
és milyen kegyelmes volt hozzájuk az Úr, amikor megbánást mutattak. 
Az Úr szándéka az volt, hogy megerősítse Júdát Isten útján és az igazságban. 
Erre van szükségünk nekünk is. Megérdemli Isten, hogy teljes erőnkből és tehetségünkből szolgáljunk neki.

Ha Isten szolgálata ér valamit, akkor mindent megér. Legnagyobb jutalmunkat az Úr munkájának végzésében fogjuk találni, ha azt szorgalmasan végezzük. 
Fáradozásunk nem hiábavaló az Úrban, ezt tudjuk. 
A fél szívvel végzett munka nem hoz jutalmat, de ha egész lelkünket az Úr ügyének szolgálatába állítjuk, kivirágzik az életünk. 
E sorok szerzője egy félelmetesen viharos időszakban kapta biztatásul ezt az igeverset, és megértette belőle, hogy teljes erővel tovább kell "vitorláznia", mert hajója bizonságban és drága rakománnyal fogja elérni a kikötőt.

ISTENNEL VAN DOLGUNK❣️

"💞Nem izzó haragom szerint bánok vele, nem döntöm újból romlásba Efraimot, mert Isten vagyok én, nem ember.."-(Hós 11,9.)

Az Úr így adja tudtunkra, hogy kegyelméből megkímél bennünket. Kedves olvasóm, talán most éppen Isten súlyos fegyelmezése alatt vagy, és minden a közeli ítélettel fenyeget. 
Óvjon meg az Ige a teljes kétségbeeséstől. Lásd, az Úr szólít, hogy tekintsd át életedet és valld meg bűneidet. 
Ha Ő ember lenne, már régen végzett volna velünk. Ha emberi módon cselekedne, elég lenne egy szava vagy csapása, és végünk volna. De Isten nem ilyen, mert Ő mondja: ”amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál” (Ézs 55,9).

Azt jól látod, hogy haragszik, de Ő nem akar mindvégig haragudni. Ha a bűnből az Úr Jézushoz fordulsz, Isten elfordítja rólad haragját. Mivel Isten Isten, és nem ember, van bocsánat a számodra, még ha talán nyakig benne is vagy a bűnben. Istennel állsz szemben, nem pedig egy kőszívű emberrel, mégcsak nem is egy igazságos emberrel. Nincs emberi lény, akinek elég türelme volna hozzád; kihoznál még egy angyalt is a béketűréséből, mint ahogyan kimerítetted szomorkodó atyád türelmét is. Isten azonban hosszútűrő. Jöjj és tégy vele próbát most mindjárt. 
Valld meg bűneidet, higgy és fordulj el a gonosztól, hogy így megszabadulj.



SZÜNTELENÜL MEGEMLÉKEZIK RÓLUNK❣️

"💞Gondol ránk az Úr, meg fog áldani.."- (Zsolt 115,12.)

A mondat első részének igazsáságát én megpecsételhetem. És te? 
Az Úr valóban gondolt ránk, gondoskodott rólunk, megvigasztalt, megszabadított és vezetett. 
Gondviselése minden lépésünkben törődött velünk, még a legkisebb ügyünk sem volt jelentéktelen a számára. 
Egész életünk során gondolt ránk, szünet nélkül. Voltak persze alkalmak, amikor különösképpen megtapasztaltuk gondoskodását, és ezekre különösen nagy hálával gondolunk vissza. 
Igen, valóban ”gondol ránk az Úr”.

A mondat második része értelemszerű következménye az elsőnek. 
Mivel Isten nem változik, a múlthoz hasonlóan a jövőben is mindig gondol ránk. 
És ha Ő gondol ránk, abból áldás származik. 
De itt nemcsak ésszerű következtetéssel, hanem ihletett kijelentéssel van dolgunk: Isten Szent Szellemének ereje is kijelenette ezt nekünk. ”Meg fog áldani” (Csel 3,26). 
Ez nagy és kifürkészhetetlen dolgokat jelent. Mivel ez az ígéret nincs időhöz kötve: a végtelenbe nyúlik. Megáld minket a maga isteni módján, öröktől fogva mindörökké. 

Ezért mondjunk Istennek együtt hálát: ”Áldjad, lelkem, az Urat!” (Zsolt 103,1).


MEG NEM ÉRDEMELT IRGALOM❣️

"💞...aki bízik az Úrban, azt Ő szeretettel veszi körül" (Zsolt 32,10)

A bizalomnak nagy a jutalma. Add ezt megtapasztalnom nekem is, Uram! 
Aki bízik, az mindenkinél inkább bűnösnek érzi magát, de íme kegyelmet készített számára az Úr; tudja, hogy nem érdemli meg, mégis övé az irgalom, és tágra nyílt ajtó várja. Ó Uram, Benned bízom, add nekem ezt a kegyelmet.

Lásd meg, lelkem, milyen testőröd van! Ahogy a fejedelmet körülveszik katonái, úgy övez téged körül az irgalom. Elölről, hátulról és minden oldalról körülvesz a kegyelem, mint fegyveres őrség. 
A kegyelem védőrendszere közepén élünk, mert Krisztusban vagyunk.

Ó, én lelkem, milyen tiszta levegőt szívhatsz! Ahogy a levegő körülvesz, úgy övez körül az Úr kegyelme. Sok bánatuk van azoknak, akik az Úr nélkül élnek, de körülötted annyi a kegyelem, hogy a szomorúság említésre sem érdemes. 

Dávid azt mondja: "Örüljetek az Úrnak, ujjongjatok, ti igazak! Vigadjatok mind, ti igaz szívűek!" (Zsolt 32,11). 
Ha engedelmeskedünk ennek a felhívásnak, szívünk diadalmaskodni fog Istenben, és dicsekedhetünk örömünkkel. Uram, ahogy Te körülveszel irgalmaddal, úgy szeretném én is körülvenni oltárodat a hálaadás énekével!