AZ IGAZSÁG BÁTOR HARCOSAI❣️

"💞De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez"-(Dán 11,32)

"Az ÚR vitéz harcos, az ÚR: ez a neve" (2Móz 15,3). 

Aki zászlaja elé áll, azt megedzi a harcra, erőt és bátorságot ad neki. 

Amikor Dániel ezt az Igét leírta, igen rossz idők jártak, Isten népe mégis azt az ígéretet kapta, hogy győztesen fog kikerülni a szorongattatásból. Erőt és bátorságot kapnak a hatalmas ellenséggel való szembeszállásra.

Bárcsak mi is igazán ismernénk Istenünket; erejét, hűségét, változatlan szeretetét, és mindent kockára tudnánk tenni érte. Isteni lénye felbuzdítana és késszé tenne arra, hogy érte éljünk és haljunk.

 Bárcsak meghitt belső közösségünk lenne Istennel, mert akkor hozzá hasonlóan készek lennénk kiállni az igazságért. Hiszen aki már látta Isten arcát lelki szemeivel, az nem fél többé az emberektől. 

Ha állandó közösségben maradunk vele, bátorságot kapunk, és az ellenség sokasága is csak annyi lesz a számunkra, "mint egy vízcsepp a vödörben" (Ézs 40,15)

Akárhány ember vagy démon támadjon is ellenünk, úgy tekintünk rájuk, mint Isten a pogány népekre: "csak sáskáknak tűnnek" (Ézs 40,22). 

Legyünk hát az igazság bajnokai ebben a hazugsággal teljes korban!

ÜZENET a SÁNTÁKNAK❣️

"💞A sántákat megsegítem" (Zof 3,19)

Sok a sánta mind a férfiak, mind a nők között. Óránként néha feltűnően sokszor találkozhatunk ilyenekkel. A helyes úton járnak és buzgón igyekeznek haladni rajta, de sánták, és nehezen jutnak előre bicegésükkel. A menny felé vezető úton sok ilyen nyomorék jár.

Talán ezt gondolják magukban: - Mi lesz velünk?

Ha megrohan a bűn, a Sátán könnyen letaszíthat minket az útról. 

Sánták vagyunk, az Úr nem tud belőlünk jó harcosokat faragni, nem tudunk üzenetének fürge hordozói lenni. Nos, halljátok a jó hírt, sánták! Ő megváltott titeket, és ez nem csekélység. 

Azt mondja: "A sántákat megsegítem".
Megvált minket, sántákat, sutaságunk ellenére felmagasztal. 

Mindenki azt kérdi majd: - Hogyan képes ez a sánta megfutni a versenyt és elnyerni a koszorút?
Csak az Úr mindenható kegyelméből, - vallhatjuk majd, Istent dicsőítve.

Uram, sántít a hitem, az imádságom, a dicséret a számban, a szolgálatom, a türelmem, de kérlek, segíts meg engem!
Csak Te tudsz megtartani egy ilyen nyomorékot. Uram, ne hagyj elveszni, mert lemaradtam, kegyelmedből vezess haza engem is, leglassabban haladó zarándokodat!

Ő megígérte, hogy megteszi ezt, ezért Istenben bízva, az imádságban kitartva haladok előre, még ha csípőm meg is rokkant, miként Jákóbé.

VESSED RÁ a TERHEDET❣️

"💞Vesd az ÚRra terhedet, és Ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz" (Zsolt 55,23)

Nehéz a terhed? Vessed a Mindenhatóra! Míg magad hordod, leroskadsz alatta, de ha az Úr átveszi tőled, Ő viszi helyetted, nem lesz már teher a számodra.
Ha viszont továbbra is neked kell viselned, erőssé tesz, hogy elhordozhasd.
Rajtad lesz a teher ugyan, de a gondja már nem a tied lesz.
Sőt, áldássá lesz a teher rajtad.
Avasd bele az Urat az ügyeidbe, és akkor nem görnyedsz meg a teher alatt, akármilyen roskasztó legyen is az.
Leginkább arra kell ügyelnünk, hogy próbatételeink el ne térítsenek a kötelesség útjáról.
Ezt azonban az Úr soha nem engedi.
Ha megigazítottak vagyunk szemei előtt, nem hagyja, hogy nyomorúságaink kimozdítsanak szilárd hitünkből. Krisztusban igaznak fogad el minket, és meg is tart minket az igazságban.
Hogy állsz a jelen pillanatban? Egyedül akarsz megbirkózni a mai nap megpróbáltatásaival?

Megint egyedül akarod felvenni válladra a nyomasztó terhet? Ne légy ilyen ostoba!
Mondd el az Úrnak minden bajodat, és hagyd rá azok gondját!
Ne tedd le úgy a terhet, hogy azután újra felveszed azt, hanem vesd az Úrra, és hagyd is ott nála. 

Így vidám léptekkel mehetsz tovább, megszabadulva terhed súlyától, és hittel énekelhetsz dicséretet az Úrnak.

A BIZALOM JUTALMA❣️

"💞Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és ajándékul kapod életedet, 

mert bíztál bennem! - így szól az Úr" (Jer 39,18)

Micsoda megtartó ereje van az Istenbe vetett bizalomnak!
Jeruzsálem főembereit karddal lemészárolták, a szegény Ebed-Melek azonban megtartatott, 

mert bízott az Úrban!

Ki másban bízhatna az ember, mint Teremtőjében? 

Ostobák vagyunk, ha a teremtményt a Teremtő elé helyezzük. 

Bárcsak mindenben hit által élhetnénk, akkor az összes veszedelemből megszabadulnánk.
Aki az Úrban bízott, még soha nem csalódott és nem is fog.

Az Úr így szólt: "Bizonyosan megszabadítalak!"
Figyeljünk a "bizonyosan" szóra. Minden más bizonytalan lehet, de hogy Istennek gondja van a hívőkre, az biztos. Isten maga visel gondot az övéire. 

Szárnyainak árnyékában biztonságban vannak, mégha minden oldalról veszély fenyegeti is őket.

EI tudjuk fogadni ezt az ígéretet? Ha igen, akkor minden szükségünkben meg fogjuk tapasztalni, 

hogy az valóban igaz. Sokszor reménykedünk a szabadulásban, mert vannak jó barátaink, 

mert bízunk saját okosságunkban, vagy mert reményteljes jeleket látunk. 

Mindezek közül azonban egyik sem ér annyit, még a felét sem annak, mint amikor Istenbe tudjuk vetni bizalmunkat.

Kedves olvasóm, próbálj ezen az úton járni, ha kipróbáltad, meglátod, hogy sohasem fogsz letérni róla. Isten útja reményteljes és biztos.

KIT, MIKOR és HOGYAN SZABADÍT MEG❓

"💞...meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között megtartani az ítélet napjára" (2Pt 2,9)

Az igazakat megpróbálja Isten. Nem igazi hit az, amely nem ment át próbán.
A kegyesek azonban megszabadulnak a próbákból, nem valamely véletlen, vagy külső segítség folytán, hanem az Úr közbelépése által. Ő szabadítja meg a benne bízókat. Isten szereti az istenfélőket, mindig tudja, hol vannak és mi a sorsuk.

Olykor azt hiszik, hogy szinte útvesztőbe kerültek, és sejtelmük sincs, hogyan menekülhetnek meg a fenyegető veszély elől. De amit ők nem tudnak, azt tudja az Úr. 

Ő tudja, hogy kit, mikor és hogyan fog megszabadítani. 

Úgy szabadít meg, ahogyan az istenfélő embernek leginkább a javát szolgálja, akkor, amikor az a kísértőt a legjobban megszégyenítheti, és amikor Isten dicsősége a legnyilvánvalóbban megmutatkozhat. 

Nyugodtan az Úrra bízhatjuk a "hogyan"-t és örvendezhetünk, hogy Ő így vagy úgy, de hatalmas jobbjával dicsőségesen átsegíti népét e földi életben a veszélyeken, próbákon és kísértéseken.

Ne kutassak tehát ma sem az Úr titkai között, hanem várjam türelmesen a szabadulás idejét, bízva abban, hogy noha én nem látok kiutat, mennyei Atyám már készíti a szabadulás útját számomra.

SOHA EL NEM SZAKADNI ISTENTŐL❣️

"💞És aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" (Jn 11,26)

Igen Uram, hisszük, hogy nem lesz részünk az örök halálban.
Lelkünk ugyan elszakad majd a hústestünktől, ez egyfajta halál lesz. 

Istentől azonban soha nem szakadunk el, mert ez az igazi halál lenne, a bűn büntetése a legrettenetesebb büntetés. 

Mi hisszük ezt, és biztosak vagyunk ebben, mert ugyan mi "választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban?" (Róm 8,39).
Krisztus testének tagjai vagyunk; elveszíthetné Krisztus az Ő testének tagjait? 

Krisztus jegyesei vagyunk; felbontaná velünk a jegyességet az Úr?
Ez lehetetlen. Bennünk van az Élet, amely nem szakítható el Istentől.
A Szent Szellem lakozik bennünk, hogyan is halhatnánk meg?
Maga Krisztus az életünk, nem halhatunk meg, hiszen Ő nem halhat meg még egyszer. 

Benne is meghaltunk a bűnnek, a halálbüntetés pedig nem hajtható végre kétszer! 

Most már élünk, és örökké élni fogunk.
A megigazulás jutalma az örök élet, mi, akik megigazultunk Isten előtt, számíthatunk erre a legfőbb jutalomra.
Élünk már és hiszünk. Biztosak vagyunk abban, hogy örök élet és örvendezés vár ránk. 

Ezért teljes bátorsággal haladunk előre életutunkon, míg majd örökké együtt lehetünk Krisztussal, akiben hiszünk.

SZERESD A GYÜLEKEZETET❣️

"💞Indulj irgalomra Sion iránt, mert ideje, hogy megkegyelmezz neki, itt van már az ideje!
Még a köveiben is gyönyörködnek szolgáid, a porán is szánakoznak" (Zsolt 102,14-15)

Meghallgatja az Úr a gyülekezetért való könyörgésünket. Lássátok meg, hogy itt van már ennek az ideje!
Szeretjük az imaórákat, a tanítást és a valamennyi gyülekezeti összejövetelt. 

Szívünk mélyén ragaszkodunk Isten népéhez, és boldogan tudjuk együtt énekelni:
Isten szívén megpihenve,
forrjon szív a szívre hát,
szeretetünk úgy ölelje,
drága Megváltónkat át.
Ő fejünk, mi néki teste,
Ő a fény, mi színei,
Ő a mester, testvérek mi,
Ő miénk, mi övéi.

Ha mindenki így érez, akkor nemsokára meghozza az Úr a felüdülés idejét. 

Összejöveteleink benépesednek, a hívők megújulnak, bűnösök térnek meg.
Mindezt az Úr irgalma cselekszi meg, és az Ige felszólít, hogy számítsunk rá.
Eljött a rendelt idő. Serkenjünk fel! Szeressük Sionunk minden kövét, még ha ledőlt is az! 

Becsüljük meg a legkisebb igazságot, a legcsekélyebb szolgálatot, a leggyöngébb hitű testvért is, még akkor is, ha egyesek mindebben nem látnak többet, mint az út porát. 

Ha megbecsüljük Siont, Isten is megbecsüli azt.

Ha örömünket találjuk az Úrért való munkában, a Seregek Ura is gyönyörűséggel fogja fogadni azt.