FENYÍT, DE NEM HAGY EL SOHA❣️

,,💞Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét" (Zsolt 94,14)

Bizony, egyet sem vet el közülünk. Az emberek között mindig vannak kivetettek, Istennél soha.
Az Ő kiválasztása megmásíthatatlan és szeretete örök.
Senki sem talál olyan embert, akit Isten elhagyott volna, miután kijelentette magát neki és az Krisztust Megváltójaként elfogadta.
A zsoltáros meg akarja vidámítani a megszomorodottak szívét ezzel a nagy igazsággal. 

Isten megfenyíti ugyan az övéit, de soha nem hagyja el őket. 

A törvény és a vessző által Isten nevel bennünket. 

Nevelése gyümölcse az, ha szellemünk megnyugszik, elménk kijózanodik és nagy békesség tölt el minket. 

Az istenteleneket magukra hagyja, hadd ássák a vermet, hogy végül a saját vesztükre beleessenek.
Az istenfélőket viszont iskolába küldi az Úr, hogy előkészítse őket az odaát váró dicsőséges rendeltetésükre.
Eljön az ítélet, hogy végezzen a lázadókkal, és elégtételt szerezzen az istenfélőknek. 

Ezért viseljük nyugodt alázattal a fegyelmezés vesszejének csapásait; nem a haragvó, hanem a nagyon szerető Isten csapásai azok.

Tisztogass bár bajjal olykor engemet,kegyelmeddel szenteld szenvedésemet;
bár e test erőtlen, te oltárodon keserű pohárral, hittel áldozom.

HATÁSTALAN FEGYVER❣️

"💞Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, amely törvénykezni mer veled..." (Ézs 54,17)

Az ellenség táborában nagy a csengés-bongás: fegyvereket kovácsolnak a hívők legyőzésére. 

Nem tehetnék azonban ezt sem még, ha a hívők Ura nem engedné meg nekik, hiszen Ő teremtette a kovácsot is, aki az izzó parazsat éleszti. Lám, milyen szorgalmasan dolgoznak! 

Mennyi kardot és dárdát készítenek! Hadd csinálják csak, úgysem mennek velük semmire, mert minden fegyveren ott a felirat: "Célt téveszt".
Most pedig figyeljünk egy másik lármára: a szidalmazó beszédre. 

A nyelv félelmetesebb fegyver, mint amit üllőn kikalapálnak, és mélyebb sebet vág a kardnál és a dárdánál. Mi lesz velünk most? 

Rágalmazás, hamisság, gyanúsítgatás, gúny - a nyelv megannyi mérgezett nyílvesszője; ki állhat meg velük szemben? Az Úr, a mi Istenünk megígéri, hogyha nem is tudjuk elhallgattatni ezeket,

Ő megszabadít, hogy a csúf nyelvek tönkre ne tegyenek minket. 

Most ugyan kárhoztatnak minket, de végül ők fognak kárhoztatni, éspedig mindörökre.
A hazugságokat szóló szájak elnémulnak, és valótlanságaik csak dicsőségére válnak majd azoknak, 

akik annyit szenvedtek miattuk.

HATÁRTALANUL GAZDAG❣️

"💞Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban" (Fil 4,19)

Pál Istene a mi Istenünk is, aki megelégíti minden szükségünket.
Pál ezt biztosra vette a filippiekkel kapcsolatban, és mi is biztosra vehetjük magunkra nézve.
Isten megteszi ezt, mert Ő ilyen Isten: szeret és örömmel áld meg minket, és végül Ő dicsőül meg azáltal, hogy így cselekszik. Könyörülete, hatalma, szeretete és hűsége mind összefog, csakhogy mi ne lássunk szükséget.
Milyen mértékkel mér Urunk? "Az Ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban."
Az Ő kegyelmének gazdagsága nagyon nagy, de vajon milyen nagy dicsőségének gazdagsága?
Ki tudná ezt felmérni! Ilyen megmérhetetlen mértékkel tölti be Isten a mi szükségeink feneketlen mélységét.
Krisztust teljességének befogadójává és közvetítőjévé teszi, hogy általa árassza reánk szeretetének minden gazdagságát.
E könyv szerzője jól ismeri az Úr szolgálatával járó megpróbáltatásokat.
Hűségére sokszor válaszoltak haraggal, nagylelkű adakozók megfeledkeztek róla, de mindettől nem lett egy fillérrel sem szegényebb.
Sőt, szüntelenül gazdagabb, mert bebizonyosodott az ígérek: "Isten be fogja tölteni minden szükségeteket."
Az Úr gondoskodása biztosabb, mint bármely földi pénzforrás.

AZ Ő NEVÉBEN❣️

"💞Amit csak kértek majd az én nevemben, azt megteszem..." (Jn 14,13)

Mi minden benne van ebben az ígéretben!
Összes szükségletem, a kicsiny és nagy dolgok mind benne vannak ebben az "amit csak"-ban. 

Jöjj, én lelkem a kegyelem királyi széke elé, és halld meg az Úr szavát:

"Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm" (Zsolt 81,11).

Milyen bölcs ez az ígéret! Mindig Jézus Krisztus nevében kell kérnünk.
Ez bátorít minket, de egyben dicsőíti is Krisztus nevét. 

Mindig jogunk van arra, hogy Krisztus nevében kérjünk.
Néha rejtve vannak számunkra jogaink, különösen azok, amelyek Istennel való kapcsolatunkat vagy kegyelmének megtapasztalását érintik. Ilyenkor azonban Jézus Krisztus neve éppen olyan hatalmas Isten trónja előtt, mint bármikor máskor, és nevére ekkor is teljes bizalommal hivatkozhatunk.

Milyen tanulságos ez az ígéret! Nem kérhetek mást, csak azt, amire Krisztus is ráütheti a pecsétjét.
Ne merjem önző és akaratos kéréseim alá odatenni az Úr Jézus nevét.
Csak azt kérhetem Jézus Krisztus nevében, amit Ő is kérne, ha az én helyemben volna.
Nagy kiváltság, hogy úgy kérhetünk Jézus Krisztus nevében, mintha Ő maga tenné ezt.
Iránta való szeretetünk soha nem engedheti meg, hogy olyan kérés alá tegyük az Ő nevét, 

amellyel Ő nem érthet egyet.

Valóban csak olyan dolgokat kérek, amit az Úr Jézus jóváhagyhat? 

Kéréseim alá tehetem nyugodtan az Ő pecsétjét? 

Ha igen, akkor megkapom mindazt, amit az Atyától kérek.

A MINDÍG ÉBER ŐRSZEM❣️

"💞Bizony, nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!" (Zsolt 121,4)

Az Úr "Izráel őrizője". Mindig ébren van, nem közelíthet hozzá sem a könnyű, sem a mély álom. Szüntelenül vigyáz népének házára és szívére. 

Ez önmagában elég ok arra, hogy teljes békességben pihenjünk. 

Nagy Sándor mondta egyszer, hogy azért tud nyugodtan aludni, mert barátja, 

Parménió őrködik mellette. Mennyivel nyugodtabban aludhatunk mi, akikre Isten vigyáz.

A "bizony" szó megerősíti ezt az örvendetes igazságot. 

Figyeljünk hát fel rá, és tudjunk gond nélkül megpihenni.

Jákób el tudott aludni, noha csupán egy kő volt a párnája. 

Isten azonban őrködött felette, sőt, áldást kapott álmában Jákób, és másnap hittel mondhatta: 

"az Úr van ezen a helyen" (1Móz 28,16). 

Mikor teljesen védtelenek vagyunk, az Úr maga tartja fölénk megóvó kezét.

Az Úr úgy őriz minket, ahogyan a gazdag a kincsét, a tábornok a határőrvárost, a testőr az uralkodóját. 

Semmi nem árthat azoknak, akik ilyen védelem alatt állnak. 

Hadd tegyem én is testemet, lelkemet, szellememet az Ő drága kezébe. 

Ő soha nem feledkezik meg rólunk, és nem szűnik meg gondoskodni rólunk. 

Hát nem érzed szüntelenül áldását?

Ó Uram, tarts meg engem, nehogy eltévelyedjem, elessem vagy el vesszek. 

Tarts meg engem, hogy megtarthassam parancsolataidat. 

Szüntelen vigyázásod óvjon meg attól, hogy pihenésem restség legyen, alvásom pedig halálos álom. 

Ámen!

A MEGSZENTELT LELKEK MEGELÉGÜLNEK❣️

"💞... népem pedig jóllakik javaimmal - így szól az ÚR" (Jer 31,14)

Figyeljünk a két birtokra: Az én népem az én javaimmal.
Tehát azok laknak jól Isten javaival, akik az Ő népéhez tartoznak. Isten szereti őket, mert ők is szeretik Istent. Istenüknek nevezik Őt, Ő pedig népének hívja őket. Isten örömmel a magáénak vallja népét, népe pedig örömmel vallja, hogy Istenhez tartozik. Kölcsönös boldogító kapcsolat áll fenn Isten és népe között.

Ezek az emberek "jóllaknak". Ez igen nagy dolog. Az emberek között nagyon kevés a megelégedett, bármilyen is a sorsuk. Mohók, sóvárak, és szüntelenül azt kiáltják: még többet!
Csak a megszentelődött lélek megelégült lélek.
Akik megtérnek, megelégülnek.

Nem csoda, ha Isten népe "jóllakik" az Úr "javaival".
Az Ő ajándéka jósága, amelybe nem keveredik semmiféle önzés. 

Ő korlátlanul ajándékoz, kárhoztatás nélkül irgalmaz, változatlanul szeret, fenntartás nélkül szívén hordoz.
Ha Isten jósága nem elégít meg minket, akkor ugyan mi más lenne erre képes? 

Ha pedig még mindig zúgolódunk, bizonyára olyan kívánság van bennünk, amelyről Isten bölcsessége és szeretete tudja, hogy azt nem szabad teljesítenie.

Uram, én meg vagyok elégedve.
Legyen áldott érte a Te neved!

SZABADOK VAGYUNK, NEM A BŰNNEK SZOLGÁI❣️

"💞Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek" (Róm 6,14)

A bűn uralomra tör: nem elégszik meg szerényebb hellyel, mint a szívünk trónjával. 

Olykor félünk, hogy legyőz minket, és ilyenkor az Úrhoz kiáltunk:

 "Ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!" (Zsolt 119,133, Károli ford.)
Erre kapjuk Isten vigasztaló válaszát: "A bűn nem fog uralkodni rajtatok".
Megtámadhat minket, meg is sebezhet, de soha nem fog uralomra jutni bennünk.

Ha a törvény alatt lennénk, bűneink ereje fokozódnék, és a bűn végül eluralkodna rajtunk, mert a bűn büntetése éppen az, hogy az ember teljesen a bűn hatalmába kerül. 

Mivel azonban a kegyelem szövetségében élünk, ez önmagában elegendő biztosíték arra, hogy ne szakadhassunk el az élő Istentől. Isten nekünk kegyelmet ígért, amely által visszafordulunk tévelygéseinkből, megtisztulunk tisztátalanságainkból és megszabadulunk utálatos szokásaink láncaitól.

Ha rabszolgaként, keservesen kellene megdolgoznunk az örök életért, kétségbeesett kimerültséggel kidőlnénk és feladnánk a harcot, mint a pusztában vándorló nép, amikor visszavágyott az egyiptomi fogságba (2Móz 16,3).

Mivel azonban az Úr szabad gyermekei vagyunk, merítsünk bátorságot és vegyük fel a harcot minden romlottságunkkal és kísértésünkkel, abban a biztos tudatban, hogy a bűn soha többé nem hajthat uralma alá bennünket.
Isten maga adja nekünk a győzelmet Krisztus Jézus által, akié a dicsőség örökkön örökké.

 Ámen!