Ő MEGÁLD és MEGŐRÍZ❣️

"💞Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged" (4Móz 6,24)

A főpapi áldás első mondata lényegében ígéret!
Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával. Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást! 

Ha (mi magunk) áldottak vagyunk, összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek. Isten áldása mélyreható és megtapasztalható.
Az emberektől jövő áldás legtöbbször csak puszta szó, az Úr áldása viszont meggazdagít és megszentel.

Ha igazán jót akarunk kívánni felebarátunknak, ne azt mondjuk: "Sok szerencsét", hanem azt, hogy "Áldjon meg téged az Úr".

Az áldáshoz hasonló nagy öröm, ha az Úr megőriz minket. 

Megőriz maga mellett, megőriz az önmagával való közösségben. 

Akiket Isten őriz, azok valóban védve vannak minden gonosztól, azokat Isten megőrzi az örök boldogságra.

Isten oltalma együtt jár áldásával, békességet és biztonságot nyerünk általa.

E könyvecske szerzője szívből kívánja, hogy minden olvasója megtapasztalhassa Isten ezen gazdag áldását és oltalmát. 

Tedd magadévá ezért most ezt a mai ígéretet, és kérd azt Isten minden szolgája számára is!

JOGUNK VAN A SZENT DOLGOKHOZ❣️

"💞De ha a pap pénzen vásárol meg valakit tulajdonául, az ehet belőle. A házánál született szolgák is ehetnek eledeléből"- (3Móz 22,11) 

Idegenek, jövevények és szolgák nem ehettek a szent dolgokból. 

Szellemi tekintetben ez még ma is így van. Csak kétféle módon lehetett ezeknek az embereknek joga a szent eledelekhez: vagy mert a pap tulajdon pénzén megvásárolta őket, vagy mert házánál születtek. 

A megvásároltnak és az ott születettnek vitathatatlan joga volt a szent dolgokhoz.

Akit megvásároltak. Hatalmas Főpapunk drága áron megvásárolt mindenkit, aki Benne hisz és remél. Ők az Úr tulajdonai - mindenestől az Övéi. 

Nem a saját érdemükért, hanem Krisztus érdeméért, akinek tulajdonai lettek, ugyanazt a kiváltságot élvezhetik, mint Ő, és "ehetnek eledeléből". Eledele olyan, amit a világ fiai nem ismernek, de aki Krisztusé, részesül ebben az eledelben.

Aki házában született. Ez volt a másik biztos módja a kiváltság megszerzésének. 

Aki a pap házában született, annak joga volt helyet foglalni a család asztalánál. 

Az újjászületés bennünket is örököstársakká, és az egy Test tagjaivá tesz. 

Az örömet, békességet és dicsőséget, amelyet az Atya Krisztusnak adott, Krisztus nekünk adja. 

Így a megváltás és az újjászületés kettős előjoga alapján nekünk is szól ez az ígéret.

MOND, HA NEHEZEDRE ESIK IS❣️

"Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj"(2Móz 4,12)

Az Úrnak sok olyan hűséges szolgája van, aki gyámoltalan a beszédben, és amikor az Úrért kell szólnia, nagy zavarba jön, nehogy elrontson egy jó ügyet ügyetlen beszédével. 

Ilyenkor gondoljunk arra, hogy a nehézkesen szóló szájat is az Úr teremtette, és óvakodjunk attól, hogy kifogásoljuk Teremtőnk munkáját. 

Meglehet, hogy a nehézkesen szóló nyelv nem is olyan rossz, mint ha valakinek gyors a nyelve, mert néhány egyszerű szó több áldással járhat, mint egy nagy szóáradat. 

Az pedig egészen bizonyos, hogy a szabadító erő nem az emberi ékesszólásban, remek szóképekben vagy a kiváló előadókészségben rejlik. 

A folyamatos beszédkészség hiánya tehát nem olyan nagy baj, mint amilyennek látszik.

Ha Isten az ura a szánknak és a szívünknek, akkor gazdagabbak leszünk, mintha üres szívvel fújnánk az ékesszólás trombitáit, és vernénk a meggyőzés cimbalmait. 

Isten bölcsességre tanít, jelenléte erőt jelent számunkra. 

A fáraónak több oka volt félni a dadogó Mózestől, mint Egyiptom legtalpraesettebb szónokától, mert az ő szavában erő volt, csapások és halál járt a nyomában. 

Ha az Úr velünk van, természetfeletti erővel ruházza fel természettől való gyengeségünket. 

Ezért szóljunk bátran az Úr Jézusról, hiszen ez feladatunk is.

A SZÖVETSÉG a GYERMEKEKRE is ÉRVÉNYES❣️

"💞Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. 

Mert Istened leszek, és utódaidnak is"- (1Móz 17,7)

Istenem, Te szövetséget kötöttél velem, szolgáddal, az én Uram, Krisztus Jézus által. 

Most arra kérlek, add, hogy gyermekeim is legyenek annak részesei. 

Engedd hinnem, hogy ez az ígéret nekem éppúgy szól, mint Ábrahámnak. 

Tudom, hogy gyermekeim bűnben születtek, mint minden más ember. 

Ezért nem is a vér szerinti összetartozás alapján kérem ezt, mert tudom, hogy "ami hústesttől született, hústest az" és semmi más, hanem arra kérlek, Uram, szüld újjá és vedd fel őket a kegyelem szövetségébe, a Szent Szellem által.

Könyörgök továbbá minden leszármazottamért a jövő nemzedékein át. 

Légy az ő Istenük, ahogy nekem Istenem vagy. 

Legnagyobb tisztességem, hogy szolgálni engedtél; add, hogy utódaim is téged szolgáljanak. 

Ó, atyáink Istene, légy gyermekeink Istene is.

Uram, aki kiválasztottál engem az én családomban, kérlek, emlékezzél meg azokról a családokról, akik még nem nyertek áldást. Légy néped minden családjának az Istene. 

Kérlek. hogy a tieidet, akik félik a Te nevedet, ne próbáld azzal, hogy istentelen és gonosz gyermekeik lesznek. Fiadért, Krisztusért hallgasd meg könyörgésemet. Ámen.

KIÁLTS SZABADÍTÁSÉRT❣️

"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem"

 (Zsolt 50,15)

Ez aztán az ígéret!

Beköszöntött a "nyomorúság ideje". Ilyenkor nappal is sötét az ég, és minden óra sötétebbnek látszik az előzőnél. Ilyenkor igazán időszerű ez az ígéret: a felhős napokra íratott.

Íme, Isten bátorító tanácsa: "hívj segítségül engem!"
Fölösleges kellene hogy legyen ez a figyelmeztetés, hiszen szüntelenül ezt kellene tennünk, egész nap és mindennap.
Mekkora kiváltság, hogy segítségül hívhatjuk Istent! Milyen bölcs az, aki él ezzel a kiváltsággal, és milyen ostoba, aki emberekhez szaladgál segítségért! Az Úr kérlel, hogy tárjuk elé ügyünket.
Ne habozzunk hát, hanem siessünk ezt megtenni.

Íme, vigasztaló ígérete: "Megszabadítlak téged". Akármi legyen is a nyomorúságunk,
Isten kivétel nélkül minden esetben teljes, biztos és boldogító szabadulást ígér.
Ő maga akar megszabadítani minket! Mi hiszünk ebben, és az Úr megjutalmazza hitünket.

De ne feledkezzünk meg a végéről sem: "és te dicsőítesz engem".
Bárcsak valóban megtennénk ezt, és szabadítása után hálásan dicsérnénk szabadító Urunkat!
És mert szabadítását előre ígéri, már előre is dicsőíthetjük Urunkat azért, hogy meg fog szabadítani.

AZ ELJÖVENDŐ TALÁLKOZÁS ÍGÉRETE❣️

"💞...ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek"- (Jn 16,22)

Ő eljön újra, és amikor majd meglát minket és mi is megláthatjuk Őt, nagy lesz az öröm. Micsoda boldog visszatérés lesz ez!

Ez az ígéret valamilyen formában azonban naponként beteljesedik. 

Urunk sok mindent "ismét" megcselekszik velünk. 

Egyszer már megbocsátotta bűnünket, de "ismét eljön" és feloldoz, valahányszor új meg új hűnök szomorítanak meg minket. 

Egyszer már megérttette velünk, hogy Isten elfogadott minket, de amikor erőtlenkedik a hitünk és nem érezzük ennek áldását, akkor újra meg újra eljön és megerősít. 

Azt mondja: "békesség néktek"; és újra megörvendezteti a szívünket.

A múltban kapott minden áldás az eljövendő áldások záloga. 

Ha Krisztust már megtapasztaltuk, akkor újra meg fogjuk tapasztalni. Korábbi áldásait ne tekintsük elmúlt és eltemetett dolgoknak, amelyeket el kell siratnunk, hanem inkább elvetett magvaknak, amelyek egyszer csak kibújnak a földből, és mi felkiálthatunk: "Újra itt vannak". 

Lehet, hogy most éppen sötét napokat élünk, mert nem úgy van velünk az Úr, ahogyan azt korábban már megtapasztaltuk. 

Bátorodjunk fel, mert Ő nem sokáig rejtőzik el. Hamarosan újra megtapasztaljuk közelségét. 

Ezért kezdjünk máris örvendezni, hiszen ma is azt üzeni: "Ismét meglátlak majd titeket".

MEGVERI ELLENSÉGÜNKET❣️

"💞Eltávolítja ellenségedet"- (Zof 3,15)

Micsoda vereség volt ez! A Sátán trónfosztottá lett a szívünkben, ahogy a mennyben is azzá lett. 

Krisztus megfosztotta őt felettünk való uralmától. Még zaklathat bennünket, de már nem tarthat igényt ránk. 

Nem vagyunk az övéi már, nem kötözheti meg lelkünket: a Fiú megszabadított minket, és valósággal szabadok lettünk (Jn 8,36).

Még él ugyan az ősellenség és vádolja a testvéreket, de már ennek a tevékenységének is megszabta a végét az Úr: 

nagy védőügyvédünk elnémítja a vádaskodót. 

Az Úr megdorgálja ellenségeinket, és megvéd bennünket, hogy az ördög tevékenysége mit se árthasson nekünk.

Még mindig támad bennünket a gonosz szellem mint kísértő, és megpróbálja befészkelni magát a szívünkbe, de innen is kitessékeli az Úr. 

Még vonaglik, mint a kígyó, de már nem hatalmaskodhat. ű

Még támaszt bennünk istenkáromló gondolatokat, amikor csak alkalma van rá, de hamar megkönnyebülünk, mert az Úr csendet parancsol neki és kotródnia kell, mint a megvert kutyának.

Uram, cselekedd meg ezt mindazokkal, akiket éppen ma is keserít és csüggeszt a Sátán kutyájának ugatása. 

Szabadíts meg minket ellenségünktől, és dicsőítsd meg előttünk magadat. 

Uram, Te, aki már legyőzted őt, bárcsak száműznéd őt teljesen ebből a világból! 

Ámen!