Megkened fejem olajjal, csordultig van poharam”
Az embernek ellenségei is vannak. Nem lenne hasonló
Urához, ha nem volnának. Ha nem volnának ellenségeink,
attól kellene tartanunk, hogy nem vagyunk Isten barátai.
Mert e világ barátsága ellenségeskedés Istennel. Nézd
csak, milyen nyugodt Isten embere, amikor ellenségeire
gondol. Milyen bátorító ez az ő bátorsága! „Asztalt terítesz
nekem...” Ha a harcos egyáltalán eszik valamit a csata
közben, akkor gyorsan legyűr néhány falatot, és azután
tovább harcol. De itt másként van: „Asztalt terítesz nekem”,
mint amikor békeidőben damasztabrosszal megterítenek,
és felteszik az evőeszközt az ünnepi lakomára.
Semmi sietség, semmi zűrzavar! Az ellenség az ajtó előtt
áll, és Isten mégis asztalt terít számomra. A hívő ember
pedig nekilát az étkezésnek, mintha minden a legnagyobb
rendben lenne. Az Úr nagy békességet ad népének még a
legnagyobb szorongattatás közepette is. Legyen bár a föld
fegyverek zajától hangos, ők teljes békességben lakoznak.
„Megkened fejemet olajjal.” Bárcsak naponta elnyernénk
ezt a kenetet kötelességeink végzéshez. Minden hívő
ember pap, de papi szolgálatát kenet nélkül nem tudja
végezni. Ezért kell mindennap Istenhez fordulnunk, hogy a
Szent Szellem „fejünket megkenje olajjal”. A pap, ha nincs
kenete, akkor hiányzik szolgálatának legfőbb kelléke, és a
hívő ember hasznavehetetlenné válik a szolgálatra, ha nem
kap mindennap újra meg újra kegyelmet felülről.
„Csordultig van poharam.” Nemcsak hogy megkapja
mindazt, amire szüksége van, a teli kelyhet, hanem még
annál többet is: „Túlcsordul a pohara”. Ezt elmondhatják a
szegény emberek éppúgy, mint a gazdagok. „Hogyan,
mindez az enyém, és még Jézus Krisztus is?” ─ kérdezte egy
szegény asszony, amikor letört egy darab kenyeret, és
megtöltött egy poharat hideg vízzel. Viszont legyen bármily
gazdag valaki, ha elégedetlen, akkor nincs csordultig tele a
pohara, és ami benne van, az is híg és zavaros. A megelégedettség
a „bölcsek köve”, amely mindent arannyá változtat,
amit csak megérint. Boldog az, aki megtalálta! Az
elégedettség többet ér egy egész birodalomnál. Tulajdonképpen
ugyanaz, mint a boldogság, csak más szóval kifejezve.